Egy kis régi titkos összetevő

Az ember, ha már hosszú-hosszú évek óta együtt van a párjával, hajlamos egy kicsit besavanyodni, és ettől sokszor ellaposodik a kapcsolat. Legalábbis azt hiszem az emberek így szokták nevezni azt a tényt, hogy ha nem foglalkozunk a kapcsolattal, bizony az üressé válik, és olyan semmilyen lesz. Magyarul ellaposodik. Mi a kezdetek kezdetén megfogadtuk a férjemmel, hogy ezt sosem hagyjuk. Dolgozunk azon, hogy mindig megmaradjon köztünk a tűz és a harmónia. Mert hogy mindketten úgy gondoljuk, ezen dolgozni kell. Nem elég élni a mindennapokat.

Persze ez sokszor nem könnyű. Az embernek vannak nehéz időszakjai, nem beszélve arról, hogy ha gyerekvállalás közeleg, az szinte mindent megváltoztat. Más lesz a prioritás, sokkal több a teendő, feszültebbek a mindennapok. De ekkor is kell, hogy tudjunk találni időt, helyet és módot arra, hogy egymással foglalkozzunk, mert nem elég csak anyukának és apukának lenni, férj és feleség kell, hogy maradjon az ember.

Ez azt gondolom, eddig nekünk még elég jól megy. Rendszeresen kedveskedünk egymásnak, apró mindennapi játékokkal vicceljünk meg a másikat. Én például valamelyik este azt a parfümöt tettem magamra, amit még a megismerkedésünk idején hordtam. Természetesen az feltűnt a férjemnek, hogy nem ez szokott rajtam lenni, hanem amit tőle kaptam, és hogy más az illatom, de hogy ez egy avon parfüm, méghozzá az a bizonyos avon parfüm, amit azóta sem tudtam beszerezni, és minden cseppjére vigyázok, az csak pár perc múlva vált világossá számára.

Ő pedig viszonzásul rá pár napra megjelent egy kis dobozkával és egy szál vörös rózsával, és átadta nekem azt a kis üvegcsét, amire vigyázva azt gondolom a következő húsz évre is lesz bőven lehetőségem néha meglepni őt ezzel a kis avon parfümmel, hiszen nem tudom, hogy honnan és hogyan, de beszerzett belőle egy teles üveggel. Nagyon szeretem őt, és remélem, hogy még hosszú-hosszú évekig tudjuk egymás felé ápolni ezt a mély szerelmet, szeretetet és tiszteletet, amit most is.